z i.sz. I-III. században Somogy megye területén húzódott Felső- és Alsó- Pannónia határa. A megye területén kétszáznál is több római kori lelőhelyet ismerünk, községünkben is tudunk ilyenről. A barcsi Dráva Múzeum őrzi azt a római érmét, amelyet Darányban, a Petőfi ucában találtak. Az egybefüggő zöld patina miatt körirata olvashatatlan, de nagy valószívűséggel II-III. századbeli érme. A Dráva Múzeum szakembere megvizsgálta a Petőfi utcai lelőhelyet, ám a felszántott telken római anyagot nem talált, viszont sok apró, középkori (XII-XIV. századi) kerámiatöredék került elő.
  1996-ban - mivel több esetben érkezett a Dráva Múzeumhoz bejelentés római kori pénzek előkerüléséről - újabb terepbejárást végeztek Darányban, a feltételezett római lelőhely megkeresése célcából. A bejárás során megvizsgálták a szőlők mellett elterülő több hektárnyi szántót, ám újból "csak" apró középkori és újkori cserepekre bukkantak a múzeum munkatársai. A szőlők belső területén azonban sikerült egy Terra Sigillata* töredéket, néhány nagyobb szürke római kerámiatöredéket és egy átfúrt ólomgolyót találni.
  Flórián József egykori darányi tanító és Lincz Ferenc földnyilvántartó szerint már régebben is találtak római pénzérméket községünkben. Flórián József úgy tudja, hogy a Petőfi utca környékén volt a "régi falu", mert azon a területen sok törmeléket lehetett találni. Berndt Mihály volt darányi tanító szerint "a honfoglaláskor Darány már lakott hely volt, avarok és szlávok lakták".
                                                             (Varga Mónika gyűjtése a Darány múltja és jelene című helyi kiadású könyvből)

Az új ezredforduló első éveiben a Somogy Megyei Múzeum munkatársai végeztek régészeti kutatásokat a település területén. Dr. Költő László régész-főmuzeológus vezetésével a Darány – Komáromi u. (Árpád-kori, középkori telep) feltárása történt meg, majd a községtől É.-ÉK. irányban található szőlők területén, a Lakateleken történtek - újabb lakossági jelzések hatására - szemlélődő bejárások, szintén a megyei múzeum szakemberei vezetésével. Utóbbi helyszínen Árpád- és Római-kori település nyomait vélték felfedezni, ám a feltáráshoz szükséges pénzeszköz nem állt, és sajnos azóta sem áll a település rendelkezésére. Reményeink szerint talán valamilyen pályázat segítségével egyszer még ez is megvalósulhat... A Komáromi utcai ásatások eredményéről, az ott feltárt ill. beazonosított régészeti leletek leírásáról és fotóiról egy példányt fog kapni a település - az ígéret szerint! -, akkor majd szívesen tesszük a honlap oldalain keresztül is szabad szemlélődésre.

 * A régészetben a Római Birodalom bizonyos részein készült, fényes felületű vörös kerámiaedényekre használt összefoglaló kifejezés; nevének jelentésével ellentétben nemcsak domborműves, hanem díszítetlen edényekre is használják - a Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Szenzáció: római leletek Darányban
2007. november 9. 08:22 Nagy László
 

| Darány | Szenzációs felfedezést tett egy lelkes darányi múltkutató: római kori majorság és villa nyomaira bukkant a falu közelében. 
  – A helyi idősek mindig mondogatták: van valami arrafelé a földben – emlékezik a darányi Zombori Zoltán. – Török házként emlegették, mert az emberek hajlamosak mindent a törökök számlájára írni, ami száz évnél idősebb és a földből előkerül. Ott gyakran történt ilyesmi: érmék, téglatörmelék, cserépdarabok fordultak ki a talajból a szántás során. Gyermekkorom óta érdekel a történelem, ma is ez tölti ki a szabadidőmet. Érthetően felkeltette az érdeklődésemet az említett terület. Alaposabban megvizsgáltam, és elhívtam a barcsi múzeum egyik munkatársát is. Sikerült megállapítanunk, hogy egy késő római kori gazdaság – úgynevezett Villa Rustica – nyomaira bukkantunk. Ezután felvettük a kapcsolatot a somogyi múzeumok igazgatóságával. Költő László és Németh Péter régészek is megvizsgálták a helyszínt.
 Ők is igazolták: jelentős római kori lelőhelyet sikerült itt felfedezni. Jelentőségét nagy kiterjedése adja és még inkább az, hogy ezen a vidéken még csak nem is feltételeztek hasonlót.
  Németh Péter kaposvári régész elmondta: a római kori gazdaságok inkább a Balaton két partjára voltak jellemzők, ott feltártak már többet is. Belső-Somogyban egyedül Somogyfajsznál bukkantak hasonlóra, Dél-Somogyban pedig a Darány közelében megtalált az egyetlen.
  – A felszíni nyomok alapján jól behatárolható a kiterjedése, az előkerült tárgyak – építőanyagok, tetőcserepek – pedig minden kétséget kizáróan bizonyítják a római kori gazdaság és lakóépület létezését. Az efféle majorságok általában az utakhoz közel alakultak ki, így feltehetően útnak is kellett errefelé vezetnie.
  Az innen eddig előkerült római érmék, kerámiatöredékek, tetőcserepek darabjai Kaposvárra kerültek. A feltáráshoz Darány önkormányzata felajánlotta a segítségét. Munkaerőt biztosítanak hozzá, azonban ezzel együtt is kétséges, hogy mikor kerülhet sor az ásatásra. Szakembert sem könnyű találni a feladatra, de az igazi gond a pénz. A feltárás után a leletek restaurálására is szükség lenne, ennek pedig magasak a költségei.

Tudáscsepp: Vidéki lak / Villa Rustica: vidéki lak, földbirtok a középpontjában lévő lakóházzal, gazdasági épületekkel. Legközelebb a Balaton környékén ismert, ilyen a balácapusztai villa is. A Balaton melletti itáliai hatású, nagy kiterjedésű villa a II–III. század fordulóján nyerte el végleges formáját. Az alaprajzot a peristylium köré szervezték, s ablakos folyosó övezi az udvarteret. A padlót mozaikok fedték, a falakon pedig festmények nyomait találták.